Okozz kevesebb fájdalmat és karmát: az enni való növények, 4/5 rész

Nekem is pénzt kell keresnem, mint mindenki másnak, és üzletet kell folytatnom - saját dolgokat, sőt, saját alkotásokat, például ékszereket, ruhákat, festményeket és egyéb dolgokat. És az emberek kritizálnak azért, mert üzletet csinálok. "Spirituális Tanítóként vagy gyakorlóként egyáltalán nem lenne szabad üzletet csinálnom." Talán ki kellene mennem az utcára egy kolduló tállal, hm? Ebben a modern korban nem kedvező így élni. […] Az én pénzem nem az "én" pénzem. A jótékonyságom nem az én döntésem. Mindent Isten akarata szerint teszek. Ezért mindig hálát adok Istennek. És még ha egyáltalán pénzt is tudok keresni, az is Isten Kegyelme és a Menny támogatása. […]

A fizikai problémák néha nem olyan rosszak, mint a mentális problémák és a pszichológiai problémák. Mindenféle problémák. Mert nem tudják, hogyan szabaduljanak ki a maja, a rosszaság, a környező, kedvezőtlen helyzetek és a rossz energia csapdájából. Az embereket igazán sajnálni kellene. Ezért küldi Isten mindig a Szentjeit, a Fiát, hogy jöjjenek le és segítsenek nekünk. De nem mind figyelünk. A legtöbben nem figyelünk. Ezért a világ továbbra is olyan, amilyen most, és úgy tűnik, hogy olykor még rosszabb is. Ezért van több katasztrófa, több baj manapság, és háború egyik országból a másikba. Még azt se tudjuk, mi fog történni legközelebb. Legtöbben nem tudjuk. És még ha a Szentek, Bölcsek és a tisztánlátó lények folyton mondják is nekünk, hogy „Ha el akarjátok kerülni a további bajt, kérlek, tegyétek ezt és azt. Éljetek helyesen. Ne öljetek, ne lopjatok," a legtöbb ember még mindig nem képes erre hallgatni és gyakorolni azokat az egyszerű elveket, hogy biztonságban és egészségesen, normálisan és igazi emberként éljen. Ellenkezőleg, mindenféle dolgot találnak, hogy rágalmazzák a Mestereket, vagy amivel bármilyen módon árthatnak Nekik. Emberemlékezet óta mindig ez történik.

Látjátok, hány Mesternek, hány nagy filozófusnak, Szentnek és Bölcsnek ártottak ebben a világban? Nézzétek meg a történelem listáját, és tudni fogjátok, hogy egyiküknek sem volt jó élete. Az igazi Mestereknek nem volt. A hamis mestereknek igen, sok követőjük van, nagy vagyonuk, sok ember imádja őket, és mindenféle dolgot adnak nekik, amire szükségük van. És jól néznek ki, egészségesek és boldogok. Az igazi Mesterek szenvednek. Csak valódi Mesterek szenvednek igazán.

De ebben a világban mit várunk? Csak egy egyszerű példa: Nagyon keményen, verejtékkel és könnyekkel dolgozol minden nap - még akkor is, ha beteg vagy, nem tudsz mindig beteget jelenteni -, hogy csak néhány száz dollárt keress hetente. És ebből még adót is kell fizetned. És ha nem fizetsz adót, akkor akár börtönbe is kerülhetsz, vagy elkobozzák a dolgaidat, elveszik tőled. Ha nincs elég pénzed, hogy kifizesd a lakbért vagy a jelzáloghitelt, akkor hamarabb az utcára kerülsz, mint gondolnád. Váratlanul jönnek dolgok, és akkor elveszíted a munkádat. Megbetegszel. Nincs elég pénzed, hogy kifizesd a kórházat, akkor kint vagy - a házadból. Ha egyszer nincs házad, nem tudsz másik munkát találni. Nagyon nehéz.

De aztán megint, a törvénytisztelő, a szabályokat betartó és adót fizető emberek nehezen megkeresett pénze hova megy? Arra megy, hogy támogassák az állat-személy gyilkolást - hogy egyenek, és hogy támogassák a háborút vagy az ellen menjenek. Támogatod a háborút, vagy harcolsz a háborúban, mindehhez pénz kell. És honnan származik az? Az adófizetőktől. A háború és az állat-személy iparág dollármilliárdokba kerül, néha csak egy hét vagy egy hónap alatt, nem beszélve egy évről. Elolvashatod az interneten; megtudhatod, mennyibe kerül a háború naponta és hogy mennyibe kerül neked az állat-személy iparág támogatása, mennyibe kerül az adódból.

Excerpt from “The Economics of Meat Production” by Climate One – Mar. 25, 2014, David Simon, JD (vegan): Nos, én kiszámoltam a könyvemben, hogy az állami kormányok és a szövetségi kormány összesen mennyi támogatást nyújt az állattenyésztésnek minden évben ebben az országban. És ezt a számot körülbelül 38 milliárd dollárra számoltam ki. (2023: 59 milliárd dollár). Hogy ezt perspektívába helyezzük, ez körülbelül a fele annak, amit az összes állam tavaly munkanélküli segélyre költött. Ez a szám valószínűleg egy nagyságrenddel magasabb, mint az a szám, amire az emberek általában gondolnak, amikor az állati élelmiszertermelés támogatására gondolnak. De ez azért van, mert, mint említettem, ebben az országban a földterületek több mint felét takarmánynövények termesztésére fordítjuk, és a takarmánynövényeket erősen támogatjuk, így a termelők kapnak ezekből a támogatásokból. Ha kiszámítjuk az állati élelmiszerek támogatását, a takarmánynövények támogatását is bele kell számolnunk. Ez nem csak olyanokat foglal magában, mint a terménybiztosítás, hanem az állami és szövetségi szinten nyújtott öntözési támogatásokat is.

De jaj neked, ha elfelejtesz adót fizetni, vagy nem tudod, hogyan kell adót fizetni. Csak néhány száz dollárért börtönbe kerülsz, nagy bajban leszel. De a pénzed, a nehezen megkeresett pénzed nem sok hasznot hoz neked, a gyermekeidnek, mert mindet elégetik a háborúban, vagy lehúzzák a véres folyókba, véres tavakba, az állat-személy tenyésztő iparágban.

Sok dolog indokolatlan ebben a világban. Igazságtalanságok mindenütt. Még panaszkodni se tudunk; senki se hallgat meg minket. És az olyan jó emberek, mint a Mesterek, gyakrabban, vagy szinte mindig bajban vannak. Az emberek hamisan vádolják Őket, rossz hírüket keltik, bármit megtesznek, hogy bármikor elbuktassák Őket, vagy megpróbálják megölni Őket, vagy rossz hírüket keltik. Mindenféle dolgot kiagyalnak vagy kitalálnak, hogy kínok között haljon meg a Mester vagy börtönbe kerüljön, vagy mindenféle olyan dolog történjen, ami nem jó a Mestereknek. Arról nem is beszélve, hogy lesznek-e egyáltalán olyan követői, akik 100%-ban hisznek Bennük.

Ezért halt meg (az Úr) Jézus olyan brutálisan. Buddhának a lábujját vágták meg, és sokszor elkerülte a halált. Sok más Mestert nem fogadott el a normális rendszer, és vagy csendben, vagy nyilvánosan haltak meg úgy, hogy azt gondolnátok, azt még egy bűnözőnek se kellene elviselnie. Meghaltak börtönben, méreg által, vagy keresztre feszítés által a kereszten, vagy merénylet által, vagy úgy haltak meg, hogy hamian vádolták meg Őket. És még a hírnevük is meghal Velük együtt. Később az emberek templomokat, ásramokat építenek, hogy imádják a Mestereket. De amikor kínok között meghaltak, senki se tudott segíteni Rajtuk. Senki se tudta megmenteni Őket.

Nem mintha a Mesterek sokat törődnének az élettel és a halállal, de ha életben vannak, akkor még sok dolgot megtaníthatnak nekünk. Elkísérhetnek minket spirituális emelkedésünkben és fejlődésünkben, és így a társadalmat józanabbá, rendesebbé, biztoságosabbá, békésebbé tehetik az összes társlakó számára a világon. De az emberek egyzerűen nem hagyják Őket békén, nem adnak Nekik békét, kényelmet, hogy végezhessék a feladatukat.

Ha átlagos tanár vagy, akkor fizetést kapsz, vakációra mehetsz, és még nyugdíjad is van. De ha egy igazi Mester vagy, ó, ó! Ha nem ölnek meg, már szerencsésnek érzed magad. Ha elfogadsz felajánlásokat a tanítványoktól, akkor azt fogják mondani: "Ó, Te csak azért tanítod őket, hogy megteljen a gyomrod, vagy hogy legyen egy jó házad." És ha pénzt keresel, üzletet csinálsz, hogy pénzt keress, hogy etesd magad és a hozzátartozóidat, vagy hogy a saját prédikálásodat végezd, hogy kifizesd az összes tanításod költségeit, akkor azt fogják mondani: "Á! Te nem vagy igazi gyakorló, mert kapzsi vagy, pénzt akarsz keresni, azért csinálsz üzletet”, és mindezek. A Mester tehát soha nem tudott győzni ebben a világban. A legtöbb Mester így hal meg, kínok között. Tudjátok. Olvassátok el az öszes vallás történetet, és akkor tudni fogjátok.

Még nekem is vannak hasonló problémáim. Nekem is pénzt kell keresnem, mint mindenki másnak, és üzletet kell folytatnom - saját dolgokat, sőt, saját alkotásokat, például ékszereket, ruhákat, festményeket és egyéb dolgokat. És az emberek kritizálnak azért, mert üzletet csinálok. "Spirituális Tanítóként vagy gyakorlóként egyáltalán nem lenne szabad üzletet csinálnom." Talán ki kellene mennem az utcára egy kolduló tállal, hm? Ebben a modern korban nem kedvező így élni. Még a buddhista országokban sem teszik ezt az emberek. Néhány ázsiai országban még mindig van egy kis hagyomány. Naponta egyszer kimennek koldulni, és a buddhizmus követői adnak nekik enni. Indiában pedig még mindig nagyon normális az a hagyomány, hogy a szerzeteseknek nincs pénzük, és a követők étel- vagy ruhafelajánlásaira hagyatkozva járnak körbe. De manapság az emberek mindenféle hitet követnek, és nem igazán tartják meg a hagyományt. Ezért sok szerzetest ismerek, akik napokig éheznek, és nincs élelmük.

És még a saját embereim is, néhányan közülük szemtől szembe kritizálnak engem. Például, ha valamilyen katasztrófára vagy szervezetnek 20.000 dollárt akarok adni, akkor kritizálnak. Azt mondják: "40.000 dollárt kell adnod." Először azt mondták, "50.000 dollárt". Akkor mondtam: "Nem, nem lehet." Erre azt mondták: "40 (ezer)". Így vitatkoztak oda-vissza. Azt mondtam: "Nem keresek ennyit". Jól öltözködöm, ékszereket teszek fel, meg minden, mint egy gazdag ember, de ez csak azért van, mert én készítem őket, így olcsó nekem, hogy viseljem, de nem azért vannak, hogy megtartsam. Ez olyan, mint a reklám, hogy az emberek lássák, mi az újdonság, hogy aztán vásárolhassanak. Mert ha nem adok el nekik ruhákat, ha nem készítem el ezeket a ruhákat vagy ékszereket, akkor azok az emberek, akiknek szükségük van rájuk, úgyis megvennék kint is. Úgyis arra költenék a pénzüket, hogy kint vegyenek ékszereket. És úgy gondolom, hogy az én ékszer- és ruhakreációim nagyon szépek. Tehát ha szeretik megvenni, akkor tényleg megéri. Úgyis meg kell venniük őket, akár tőlem, akár kívülállóktól; ez ugyanaz.

És mindezt a pénzt a Supreme Master Televízióra vagy katasztrófavédelemre fordítom. Azt használom fel, amim van. Ennél többet nem tudok felhasználni, mert semmivel se akarok a banknak tartozni. A saját lehetőségeimen belül használom, de ez nem jelenti azt, hogy sok pénzem van. Sok van nekem, de nem túl sok. Van elég pénzünk – egy kicsit több, mint elég – de sosem lehet tudni. Például egy világjárványban sokat kell költenem anélkül, hogy sokat keresnék, mert az emberek nem jönnek és nem vesznek dolgokat. Például. Ez az esős napokra van. Mindenkinek, nem csak nekem kell félretenni egy kis pénzt. Azt mondjuk, "tedd félre az esős napokra". Ezt mindannyian tudjuk. És mindig gondoskodnom kell arról, hogy például a Supreme Master Television-ünk folytatódjon. Az Igazság és a Dharma terjesztése folytatódjon. És a jótékonysági tevékenységünk, amikor az embereknek katasztrófa esetén segítségre van szükségük, annyit adunk, amennyit csak tudunk - szintén annyit, amennyit a Mennyek megengednek. Mert ha többet adok, az lehet, hogy egyáltalán nem segít rajtuk. Lehet, hogy más karmájuk lesz, valami ilyesmi.

Az én pénzem nem az "én" pénzem. A jótékonyságom nem az én döntésem. Mindent Isten akarata szerint teszek. Ezért mindig hálát adok Istennek. És még ha egyáltalán pénzt is tudok keresni, az is Isten Kegyelme és a Menny támogatása. Lehet, hogy sok embernek több tehetsége van, mint nekem, ők is készítenek ékszereket vagy ruhákat, de nem kapnak annyi pénzt, vagy nem sikerül nekik üzletet csinálni. Tehát minden Isten akarata, hogy sikerül-e pénzt keresnem vagy sem. Minden Isten akarata szerint van, hogy folytathatjuk-e a Supreme Master Televisiont vagy sem.

Nem szeretek adományt elfogadni. Nem szeretem kérni a követőimet, a tanítványaimat, a híveimet, hogy adjanak nekem bármit, mert nekik is nehéz az életük. Sose tudom, hogy bármelyik tanítványom mennyit keres. Soha nem kérdezem meg tőlük, hogy mennyit keresnek. Soha nem kérdezem, hogy miből élnek. Manapság, mivel van a Supreme Master Television-ünk, bemutatjuk azt is, hogy ők mit csinálnak, hogy az emberek ne gondolják, hogy mindannyian csak ülünk és várjuk, hogy a kormánytól kapjunk pénzt, vagy hogy megesszük az adót, például ilyeneket.

Mindent nyíltan csinálunk. Ezért kell elmondanunk, hogy mit csinálnak a műsorvezetők, satöbbi. Csak akkor, ha a műsorvezetők vagy a személyzet, a csapat tagjai megengedik. Egyébként nem kényszerítjük őket, hogy műsorvezetők legyenek, ha nem akarnak. Mindegyikük személyesen akarja ezt csinálni. Továbbá, nem adjuk meg az adataikat - nem az összes, teljes információt -, hogy megvédjük a magánéletüket.

Szóval, látod, ha pénzt keresek, az emberek kritizálnak is. Ha pénzt adok, még a saját embereim is kritizálnak, hogy miért adok olyan keveset. Bárcsak többet adhatnék, tényleg így van. Nagyon szégyenlős vagyok, és zavar, hogy nem tudok sokkal többet adni. De mind megtesszük, amit tudunk, igaz? Szóval ne kritizáljanak azért, hogy keveset adok, vagy hogy pénzt keresek, vagy bármi ilyesmi. Mind megvan a saját karmánk, amit teljesítenünk kell, mind megvan a feladatunk, a teendőnk. Így van ez ebben a világban.

Photo Caption: Szeretet esik? Ó Igen!

Kép letöltése